Nov. 9-11-e között Temesváron rendezték meg a MISZSZ /Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége/ második kongresszusát. Több szervezet képviseltette magát, így a FIDESZ és az Ifjúsági Demokrata Fórum Magyarországról, de megjelent a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szervezet képviselője is. Következik a profizmus a MISZSZ életében, fogalmazott Toró T. Tibor, MISZSZ elnöke. Hat szakcsoportban folyt a tanácskozás. Legnagyobb érdeklődés a politikai szakosztály munkáját követte. A Fiatal Fórum hetilap elvállalta a MISZSZ jövőbeli nyilatkozatainak közlését. Felmerült egy számítógépes MISZSZ-hálózat kiépítése. A megjelentek egyetértettek egy Információs Iroda felállításával. A küldöttek megszavazták a módosított alapszabály-tervezetet. /Gazda Árpád: MISZSZ-kongresszus a Bega-parton. = Romániai Magyar Szó, nov. 15./
1990. december 18.
Az első évfordulón többnapos megemlékezés volt Temesváron. Dec. 14-én Tőkés László püspök tartotta az 1989-es eseményekre emlékező megnyitót a református templomban, majd több előadás következett: "Amíg Isten engedi" - Tőkés László és gyülekezete kiállása, az 1989-es év eseménynaptára /Varga Lajos Károly/, Az ifjúság tanúságtétele /Gazda Árpád/, Újvárosi Ernő, a temesvári református egyházközség mártírja /Sepsi Béla/, Az 1989-es év zaklatásaira emlékezik Tőkés István /Balaton Zoltán/, Várakozások és csalódások a népfelkelés után, az 1990. év eseménynaptára /Pataki Károly/. Dec. 15-én megkezdődött a Közép-Kelet-Európa Nemzeti Megbékélés Ökumenikus Konferenciája, melyen a Szovjetunió, a Cseh- és Szlovák Köztársaság, Ausztria, Magyarország, Jugoszlávia és Románia vallási vezetői, illetve képviselői találkoztak. Délután az újonnan épülő temesvári református templom alapkőletételére került sor, majd az utcai ünnepi megemlékezésen Tőkés László magyar és román nyelvű beszédet mondott. Dec. 16-án ökumenikus istentiszteletet tartottak, koszorúztak a forradalmi helyszíneken, a különböző egyesületek tartottak felvonulást. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 13., dec. 18./
1991. január 21.
A Marosvásárhelyen szoborgyalázással /ártatlanul/ vádolt Ughy Istvánt, Nagy Csabát és Bálint Gyulát jan. 21-én másodfokon, a Temes megyei törvényszéken egy év két hónap börtönre ítélték. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 22./ Az ügyvédek elmondták, hogy a zászló 12 méter magasan volt, azt sehogy sem tudták volna elérni, olvasható Gazda Árpád tudósításban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./
1991. október 10.
Gazda Árpád összefoglalta az elmúlt napok RMDSZ-vitáit. A Küldöttek Országos Tanácsa /KOT/ okt. 5-i ülésén megszavazta, hogy az RMDSZ tárgyalócsoportját bővítsék ki Tőkés László püspökkel. A KOT többsége kiállt amellett, hogy Kincses Elődöt államtitkári posztra jelöljék a kormányalakítási tárgyaláson. Egyesek ezt ellenezték, Tokay György annyira ellene volt Kincses Előd jelölésének, hogy délután otthagyta a KOT ülését. A KOT ülése közben jött Domokos Géza telefonja: ha a KOT nem vonja vissza Kincses Előd jelölését, akkor sem ő, sem Csapó József nem vállalja a tárgyalást. Domokos továbbá nem értett egyet Tőkés Lászlónak a tárgyalócsoportban való részvételével. A KOT mindezt felháborodással fogadta. A KOT ülésén Katona Ádám, az Udvarhelyszéki RMDSZ politikai alelnöke beszámolt az RMDSZ Székelyföldi Politikai Csoportja okt. 2-i üléséről, ahol kifejtették: napirendre kell tűzni Székelyföld területi autonómiájának kérdését. Az okt. 19-i agyagfalvi népgyűlésen mondanák ki a népszavazás elrendelését a területi autonómia kérdéséről. /Gazda Árpád: Ami véka alatt volt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./
1992. január 10.
Borbély Imre, az RMDSZ országos elnökségének politikai ügyekkel megbízott tagja a vele készült interjúban elmondta, hogy a tömbmagyar terület autonómiájára vonatkozó kísérlet körüli vitában megmutatkoztak az RMDSZ-en belüli ellentétek, a túlzott óvatosság, a bizonytalanság. A pánikszerű elhatárolódások végül a hatalomnak segítettek. Katona Ádám kezdeményezését nem tartotta taktikusnak, mert az a jelenlegi román társadalomból allergikus tüneteket vált ki. Ezt akarta elkerülni a társnemzet fogalmának megalapozásával. Viszont a terület autonómiát Borbély Imre legitim célnak tekinti. Fenntartja a társnemzetre vonatkozó elgondolását. /Gazda Árpád: "Ránkerőltetett alkotmány" Beszélgetés Borbély Imrével, az RMDSZ országos elnökségének politikai ügyekkel megbízott tagjával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./
1992. január 16.
András Imre képviselő a vele készült beszélgetésben összefoglalta, mi történt vele. Tavaly okt. 11-én a borsi határátkelőnél a román határőrök feltartóztatták, megakadályozták, hogy hazatérjen, illetve a hazatérés feltételéül szabták, hogy a nála levő iratcsomagot, különböző emberjogi szervezetek Romániára vonatkozó jelentéseit, meg az amerikai kongresszusi jegyzőkönyveket vigye vissza Magyarországra. Törvényes tiltásra nem hivatkoztak. András Imre képviselő erre nem volt hajlandó. Az éjszakát a határátkelőnél töltötte. Az átkelő parancsnoka a falhoz állította András Imrét és ordítozni kezdett vele és megfenyegette: odaadja a katonáknak, azok majd tudják, mit csináljanak vele. Ekkor András Imre felmutatta képviselői igazolványát. A parancsnok összegyűrte az igazolványt, odavezényelt két katonát és 40 percig katonai őrizet alatt tartotta a képviselőt. Ez a képviselői jog súlyos megsértése. Végül az iratok egy részéről jegyzőkönyvet készítettek és a képviselőt beengedték az országba, az iratokat magánál tarthatta. András Imre amint hazaért, tájékoztatta a történtekről a házelnököt és kérte a házelnököt, hogy az eset kivizsgálása érdekében értesítse a legfőbb ügyészt. Tájékoztatását nov. 6-án vitatta meg a képviselőház elnöksége és közölték vele, saját magának kell az ügyészségez fordulnia. András Imre a történtekről tájékoztatta a belügyminisztériumot és a vámigazgatóságot az információ szabad áramlásának korlátozásáról. Egyik helyről sem kapott választ. András Imre képviselő csak decemberben tudta meg, hogy a képviselőház elnöksége bizottságot hozott létre, vizsgálják ki az ő esetét, azzal, hogy a képviselő románellenes iratokat hozott be. Tehát románellenesnek ítélték azokat az iratokat, melyeket nem is láttak. /Gazda Árpád: Koncepciós per készül? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./
1993. január 30.
Tőkés László 1989-es küzdelmét segítette a sajtónyilvánosság. Ennek megszervezését a budapesti Kovács Miklós /egykor katolikus teológus-hallgató, 1989-ben taxisofőr, jelenleg munkanélküli/ végezte. Kovács Miklós egyike volt az Erdélybe könyvet, gyógyszert vivő fiataloknak. Kovács Miklós 1989 márciusában készítette az első anyagot a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsora részére, Győri Béla főszerkesztőnek adta át az anyagot. Filmet is készítettek Tőkés Lászlóról temesvári református templomban, ezt csak júliusban sugározta a Panoráma a tévében. Kovács megszervezte, hogy minden héten felkereste valaki Tőkés Lászlót, közel 40 ember volt ebben a csoportban. Minden veszélyt vállalva jutottak be ezek az emberek az akkor már rendőrökkel őrzött parókiára. /Gazda Árpád: Az elnyomottak szolgálatában. Beszélgetés Kovács Miklóssal, egy önkéntes hírügynökség vezetőjével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30-31./
1993. április 17.
Dr. Boros Béla címzetes érsek a 85. évében jár. Titokban szentelték püspökké 1948-ban. 1951-ben egy koncepciós perben életfogytiglani börtönre ítélték, ebből 14 évet letöltött. Már háromszor kérte Iliescu elnöktől a rehabilitálást, vonják vissza az 1951-es Vatikán elleni per ma is érvényes ítéleteit, de nem kapott választ. /Gazda Árpád: Harmadszor kértem Iliescu elnöktől? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17-18./
1993. június 24.
Az 1989-es eseményekben való résztvevők a Forradalom Harcosa kitüntetést kapták. A Hivatalos Közlönyből kiderült, hogy köztük van - többek között ? Iliescu elnök, Nicolae Spiroiu védelmi miniszter, Nicolae Militaru tábornok, Adrian Paunescu szenátot, azonban Tőkés László hiányzik a listáról. /Gazda Árpád: Paunescu forradalmár, Tőkés László nem! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./
1993. július 9.
A múlt év végén kezdett a Temesváron az RMDSZ, a TEMISZ /Temesvári Magyar Ifjak Szövetsége/ és a Temesvári Szórványkutató Intézet Magunk keresése elnevezésű akcióba. Céljuk a temesvári magyarság megszámlálása, helyeztük feltérképezése. Toró T. Tibor főszervező elmondta, hogy a magyar családok mintegy felét felkeresték, azonban nehéz adatgyűjtőket találni. A pedagógusok segítségében bíznak. Az emberek általában bizalmatlanok. /Gazda Árpád: Mi újság a magunk keresésével? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./
1993. július 30.
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke Bálványoson kifejtette, hogy az Európai Közösséghez való csatlakozásnak adnak elsőséget, mert így Magyarország hatékonyabban tud fellépni a nemzetközi fórumokon a határokon túli kisebbségek érdekében. A román-magyar kapcsolatok nem elsősorban a magyar kormánynak felróhatóan rosszak. A magyar kisebbségekkel szembeni bánásmód Romániában nagyon nehezen teszi lehetővé, hogy javuljon a két ország közötti kapcsolat. A magyar-román alapszerződéssel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a végső szót az RMDSZ-nek kell kimondani. /Gazda Árpád: Az RMDSZ térfelén a labda. Beszélgetés Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./
1993. szeptember 15.
Szept. 18-án Erdőszentgyörgy /gróf Rhédey Claudia sírjának koszorúzása/, Szováta, Korond, Farkaslaka, Székelyudvarhely, Fehéregyháza /koszorúzás Petőfi emlékművénél/, Segesvár a magyar külügyminiszter útjának fő állomásai. A magyar polgármestereknek is románul kellett köszönteni Jeszenszky Gézát. Szovátán például Lőrincz Pál polgármester románul mondta a köszöntőt és mellette állt a tolmács, aki fordított. /Bögözi Attila: Helyi valóság ? emberközelből. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./ Dorian Vasloban Hargita megyei prefektus kitért a válasz elől, adott-e utasítást arra, hogy a magyar külügyminiszterrel románul kell beszélniük a polgármestereknek, de elmondta, hogy az állam hivatalos nyelvén kell beszélni. /Gazda Árpád: A prefektus kitért a válasz elől. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./
1993. szeptember 15.
Szept. 19-én Jeszenszky Géza külügyminiszter Temesvárra látogatott, ahol megkoszorúzta az 1989-es forradalom emlékművét, majd részt vett a református istentiszteleten, ahol Tőkés László püspök hirdetett igét. Az istentiszteletre előzőleg mindenkit meghívott a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. /Meghívó. = Temesvári Új Szó (Temesvár), szept. 17./ Szept. 19-én Temesváron az istentiszteleten Tőkés László püspök rámutatott, sokan elnémultak, úgy érzik, jobb hallgatni. Azonban nem az a hazafi, aki hallgat, "A szülőföld iránti szeretet készet arra, hogy ne hallgassunk el soha"- hangsúlyozta. Hozzátette: "A magyar kisebbség kollektív jogait feláldozni, és ezzel puszta fennmaradását kockára tenni politikai hazárdjáték." Az ortodox érsekség épületében Nicolae Corneanu érsek látta vendégül a külügyminisztert a felekezeti vezetőkkel, Sebastian Kräuter római katolikus, Tőkés László református püspököt, Neamann Ernő főrabbit, valamint a görög katolikus és baptista egyház képviselőit. /Gazda Árpád: Genscher után Jeszenszky. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./
1993. október 2.
Ötnapos erdélyi körútjának első állomásaként okt. 2-án Nagyváradra érkezett a Magyar Demokrata Fórum három vezető politikusa, Lezsák Sándor ügyvezető elnök, Szabó Tamás alelnök, privatizációs miniszter és Nahimi Péter alelnök. Nahimi Péter kifejtette: útjukkal szeretnék még mélyebbé tenni kapcsolataikat az RMDSZ-szel, hiszen vannak a magyarságnak ebben a térségben közös céljai és érdekei. Szeretnének találkozni az erdélyi magyarság egyházi, gazdasági életének képviselőivel, a sajtóval, írókkal, művészekkel. Az MDF az első pillanattól fogva természetes feladatának tartotta a határokon túli magyarság támogatását. "Pártként is testvérünknek érezzük az RMDSZ-t, annál is inkább, hogy a közelmúltban az RMDSZ ugyanazt a nemzetközi pártközösséget, az EDU-t választotta, melynek mi is tagjai vagyunk, és amelynek Antall József az egyik alelnöke." - mondta. Az anyaország akkor tud a határon túli magyarságért a legtöbbet tenni, ha kellően erős államot hoz létre a Kárpát-medencében. /Gazda Árpád: Nemzet és demokrácia. Beszélgetés Nahimi Péterrel, az MDF alelnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2-3./
1993. október 21.
Borbély Imre, az SZKT alelnöke részt vett Horthy temetésén és utána tett nyilatkozata /A "sőt" szimbóluma, Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./ heves reakciót váltott ki. Borbély Imre Horthy Miklós pozitív oldalait emelte ki, a negatív oldalnak könyvtárnyi irodalma van. Borbély Imre kifejtette, hogy nézetei Antall József miniszterelnökéhez áll közel, aki történész is. Antall József Horthyról vallott nézete a Heti Magyarország szept. 3-i számában megjelent interjúban olvasható. Borbély Imre úgy látja, hogy az elmúlt 40 év beidegződései tovább hatnak a lelkekben. Borbély Imre megérti Bányai Péter fájdalmát és ezzel magyarázza cikkének elrugaszkodott hangnemét. Borbély Imre kezdeményezte a zsidó mártírokra való emlékezést Kolozsváron a Szent Mihály templomban, majd okt. 5-én ugyancsak ő kezdeményezte a parlamentben az egyperces néma felállást az aradi vértanúk emlékére. Borbély Imre a tárgyilagos, nyílt, legitim tárgyalások híve, ez segít a román-magyar viszonyban. A dialógust, a magyar-román kerekasztalt már évek óta sürgeti Tőkés László tiszteletbeli elnök. /Gazda Árpád: Beszélgetés Borbély Imrével, az SZKT alelnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./ Bányai Péter cikke: szept. 24-i jegyzet.
1993. november 9.
Temesváron nov. 9-én az egyetemisták tüntettek, képletesen eltemették a román tanügyet. Követeléseiket átadták Vladislav Viorelnek, a prefektúra igazgatójának. Többek között az ösztöndíjak emelését, utazási kedvezményt követeltek. /Gazda Árpád: Eletemették a tanügyet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./
1993. november 10.
A Magyarok Világszövetsége erdélyi körútra indult. Nov. 5-én Temesváron helyi magyar értelmiségiekkel találkoztak. Ma az információ, az ezt szolgáló elektronika a legnagyobb érték, hangsúlyozta Timkó Iván. Az öttagú küldöttség Arad, Temesvár, Déva, Medgyes, Nagyszeben, Nagyenyed, Brassó útvonalat járja be. Információs hálózat kiépítése a cél, tájékozódnak arról, hogy hova kellene számítógép, telefax, videokamera stb. /Gazda Árpád: Terepen a Világszövetség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./
1993. november 20.
Nov. 20-án Nagyszentmiklóson ünnepélyesen leleplezték Bartók Béla mellszobrát, Jecza Péter alkotását. Az ünnepségen beszédet mondott Mircea Tomus román és Kálmán Attila magyar művelődésügyi államtitkár, majd Viorel Coifan, Temes megyei tanácselnök, Dukász Péter, Temes megyei RMDSZ-elnök és dr. Bárányi Ferenc képviselő. /Gazda Árpád: Bartók szülővárosában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./
1993. november 24.
A Bánságban idén a 25. római katolikus templomot rabolták ki, volt olyan, amelyikbe kétszer is betörtek /temesvári Dóm, lovrini templom/, a monostoriba pedig háromszor. Kelyheket, a szentségtartókat, szobrokat, festményeket vittek el. /Gazda Árpád: Templomrablási kampány Bánságban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./
1993. november 30.
Felemelte szavát a templomrablások ellen a 85 éves dr. Boros Béla címzetes érsek, a ki 14 évet volt börtönben a kommunista diktatúra idején. A Bánságban sok templom plébános nélkül maradt, mert a püspökség területéről 1989 óta 49 pap vándorolt ki nyugatra, annak ellenére, hogy a püspökség mindössze 2-3 esetben adta ehhez a beleegyezését. /Gazda Árpád: Dr. Boros Béla a templomrablásokról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./
1993. december 3.
A temesvári Katonai Törvényszék munkahelyi jellemzést kért a 85 éves dr. Boros Béla címzetes érsektől és egy jelentést "társadalombéli viselkedéséről", ezekkel az iratokkal kellett volna megjelennie. Ez volt a válasz az érsek rehabilitálási kérésére. 1951-ben az egyik koncepciós perben tízen álltak a bíróság előtt, Boros Bélát életfogytiglani börtönre ítélték. Közülük már csak ő él, az érsek szerette volna elérni az elítéltek rehabilitálását. Nem jelent meg a Katonai Törvényszék előtt, úgy vélte, hogy ezzel elismerné egykori ítéletét és a per jogosságát. /Gazda Árpád: Az érsek magaviselete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./
1993. december 9.
Az 1989-es temesvári események negyedik évfordulóján az emlékező menet kihagyja a Mária téri református templomot és teret. Erről Lorin Fortuna az Evenimentul Zileinek nyilatkozott: Tőkés László püspök eltávolodott a forradalomtól, már nem jelképe a forradalomnak, ezért döntöttek így. Több forradalmár szervezet hasonlóan döntött. /Cseke Gábor, Bukarest: Forradalmi megemlékezés Tőkés László nélkül. = Magyar Nemzet, dec. 9./ A Romániai Magyar Szóban megjelent a hír cáfolata: a forradalmár szervezetek megdöbbenéssel értesültek erről, ez egyáltalán nem felel meg a valóságnak. /Gazda Árpád: Sántít a hír. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./
1993. december 10.
A Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének /MISZSZ/ kongresszusa előtt Toró T. Tibor, a MISZSZ elnöke nyilatkozott a Bihari Napló munkatársának. Az ifjúsági tömegszervezetek kora lejárt, jegyezte meg Toró T. Tibor. Az egyes MADISZ-ok /a MISZSZ alkotói/ karcsú, áramvonalas kis szervezetek, melyek próbálnak a közönségnek programokat szervezni. A MISZSZ-en belül jelentkezett egy politizáló csoport, ők az idők folyamán határozott fellépésű ellenzéki csoporttá váltak az RMDSZ vezetésével szemben. Ez a csoport az RMDSZ-en belüli politikai erőként jelentkezik. A MISZSZ-kongresszusnak az lesz a feladata, hogy szétváljon a MISZSZ politikai és társadalomszervezési része. Meghívták a MISZSZ-szel valaha is kapcsolatban levőket, a parlamenti képviselőket, a határon túli magyar ifjúsági szervezeteket és a Magyarországon határon túliakkal foglalkozókat. A kongresszuson kérni fogják, hogy az RMDSZ hozzon létre az ügyvezető elnökségen belül egy ifjúsági főosztályt. /Gazda Árpád: MISZSZ-kongresszus kezdődik Félixfürdőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./
1993. december 10.
Iosif Constantin Dragan vasgárdista és kommunista kötődéseivel foglalkozott a Timisoara újság. A cikkíró egy közismert vasgárdista, Constantin Dumitrescu Zapada múlt évben nyomdafestéket látott nyilatkozatából idézett, miszerint a kommunisták megpróbálták kisajátítani a nemzeti hagyományt. Ezért karrier ígéretével soraikba fogadtak olyan ismert legionáriuokat, mint Valeriu Anania, Costin Murgescu, Traian Herseni. Ugyanez vezetett Dragan és Ceausescu cinkos együttműködéséhez, Dragan hozta a tráko-dáko-géta zagyvaságokat. A Timisoara cikkírója megjegyezte, érdekes, hogy Iosif Constantin Dragan nem fordult a bírósághoz, nem is tiltakozott Zapada nyilatkozata ellen. /Gazda Árpád: Dragan, a vasgárdo-kommunista. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./
1993. december 29.
Megújulóban van a MAKOSZ, a Magyar Középiskolások Országos Szövetsége. Csíkszeredán dec. 4-én a megújítás szándékával tanácskoztak tíz diákönkormányzat képviselői. Eddig a MAKOSZ centralizált volt és nem működött megfelelően, gyakorlatilag szétesett. Most a tanárokat és a végzett diákvezetőket is bevonják munkájukba. /Gazda Árpád: Polgárosodás a MAKOSZ-ban? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./
1994. március 7.
Gazda Árpád emlékeztetőül közölte az erdélyi katolikus egyházmegye 20 vezető papi személyiségének memorandumát, melyet Jakab Antal erdélyi püspöknek címeztek. A beadványban felsorolták a problémákat és a memorandumot 1988. aug. 29-re, Grósz Károly miniszterelnök és Ceausescu aradi találkozójának napjára keltezték. A memorandumot öt évvel ezelőtt, 1989. márc. 5-én a Kossuth Rádió - akkor Győry Béla által szerkesztett - Vasárnapi Újság című adásában Sinkovits Imre olvasta fel. A beadvány kilenc pontban foglalta össze a sérelmeket, az orvoslásra váró problémákat. A hívek között nagy a megdöbbenés, az elkeseredés több olyan hatósági intézkedés miatt, amelyek a vallást és annak akadálytalan gyakorlását érintik. A papság nem maradhat néma a hívek aggodalmával szemben. Katasztrofálisnak tartják a papi utánpótlásnál a felvételi keretszám korlátozását minden jogalap nélkül. A városokban a régi templomok a hívek befogadására elégtelenek, új templomok építését nem engedélyezik. A Biblia teljes terjedelmében a háború óta egyszer sem jutott a hívek kezébe. Ha az Újszövetség, imakönyv nagy ritkán, korlátozott számban megjelenik, a szükségletnek csak csekély töredékét elégíti ki. Más vallásos könyv, folyóirat kiadására az egyház kísérletet sem tehet. A legifjabb nemzedék számos tagja nem tanulhat anyanyelvén, mert egyre osztályban folyik anyanyelvi oktatás. Az egyetemek végzettjeit szülőföldjüktől távol eső vidékekre helyezik, legutóbb hasonló sorsra jutottak a közép- és szakiskolát végzett fiatalok is. A tudományos, művészeti és közéleti pályákon hátrányos megkülönböztetéssel kell számolnia annak, aki vallását gyakorolja. A memorandum aláírói: Bakos Sándor, Bartalis Árpád, Borbély Gábor, Csató Béla, Csintalan László, Csenkey Ágoston, Csiszér Albert, Czirják Árpád, Gál Alajos, Gáll Sándor, Gere Béla, Hajdó István, Horváth Antal, Jakab Gábor, Kovács Sándor, Lestyán Ferenc, Mihály Imre, Nagy Imre, Nutz Ottó, Orbán László. /Gazda Árpád: ?89 kezdetei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./
1995. január 25.
Az Erdélyi Naplóban többen elemzik, mit jelent a Tőkés László elleni támadás:a/ Csutak István szerint az elmúlt öt évben sikerült az RMDSZ vezetőségéből eltávolítani azokat, akik egy oldalon álltak Tőkés Lászlóval. A Neptun-ügy idején bebizonyosodott, hogy az RMDSZ vezetőségében Tőkés László gyakorlatilag egyedül maradt, ellenfelei tekintélyes hatalommal bírnak. "Sem Tőkésnek nem volt elég ereje ahhoz, hogy elmarasztalhassa a neptunosokat, sem amazok nem tudták a püspököt térdre kényszeríteni. A közelgő kongresszus kiváló alkalom lenne a törlesztésre." Ezért kellett felmérni, mekkora a püspök népszerűsége. - Kinek hoz hasznot, ha Tőkés Lászlót sikerül kiiktatni a politikából? "Romániában nincs olyan párt, amelyik ne venné szívesen Tőkés László végleges elsüllyesztését. Magyarországon is van olyan politikai szegmens, amely nem bánná Tőkés megrendszabályozását - elég, ha csupán az alapszerződés körüli bonyodalmakra gondolunk." b/ Gazda Árpád kifejti, hogy a szembeköpés. és az, hogy egy politikai vetélytársat mosakodásra késztetnek, jól bevált recept, a szekuritáté ötlete. Ezt alkalmazták az 1990 márciusi marosvásárhelyi incidens esetében, a kolozsvári Mátyás-szobor esetében is. A Tőkés László-ellenes kampányban az az újdonság, hogy egyes RMDSZ-tisztségviselőket is sikerült felhasználniuk.c/ Amint megismerte Nagy Benedek röpiratát, Borbély Imre azonnal kérte, tárgyalja meg az RMDSZ-frakció ezt az írást, azonban Tokay György frakcióvezető ezt megtiltotta. Végül Tőkés László úgy határozott, hogy a nyilvánosság elé kell vinni ezt az ügyet, az ő kérésére Borbély Imre kiosztotta a sajtótájékoztatón a röpirat szövegét. A boszniai háború fordulatot hozott az Egyesült Államok és a nyugat-európai hatalmak politikájában: ezután fontosabbnak tartották a stabilitást, akkor is, ha az a demokratikus alapértékek rovására történik. Ahhoz, hogy ezt a váltást el tudják fogadtatni, meg kell fosztani hitelüktől azokat, akik a fordulat ellen fellépnének. Ezek egyike Tőkés László. A neptuni tárgyalásra is azért volt szükség, hogy szembehelyezzenek egy "jó" magyar politikusi csoportot egy "rossz" csoporttal. Tokay György kijelentésével, hogy Tőkés László püspök biblikus gondolkodású és apokaliptikus víziói vannak, a vallásos fundamentalizmus és a valóságtól elrugaszkodás gyanújába keverték a püspököt. - Ugyanezen szemléletváltás következmény az a hatalmas politikai nyomás, ami Magyarországra és Romániára nehezedik az alapszerződés ügyében. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 25./
1995. február 11.
Gazda Árpád megvádolta a Romániai Magyar Szó főszerkesztőjét, Gyarmath Jánost azzal, hogy nem demokratikus, nem pártatlan, mert nem közölte hamarabb Nagy Benedek röpiratát. A főszerkesztő válaszából kiderült, hogy Nagy Benedek perrel fenyegette meg a lapot arra az esetre, ha hozzájárulása nélkül közlik körlevelét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11-12./
1995. június 7.
Roland Vasilievici nyugalmazott szekus ezredes a Timisoara lapban cikksorozatban ismertette Ceausescu kisebbségfelszámoló programját. Erről nyilatkozott az Erdélyi Naplónak. 1970 után tizenkét ilyen program született a Securitate keretein belül. 1976-ban készült el a Tiszta Románia program, amely célul tűzte ki, hogy a Románia számára veszélyforrásnak vélt öt nemzetiség - a német, a magyar, a zsidó, a cigány és a török - húsz év leforgása alatt hagyja el az országot vagy olvadjon be. A program húszéves terv volt, 1977-ben hagyta jóvá Ceusescu. A tervet évekre bontották és minden évben titokban kiértékeltek, hogy mit sikerült megvalósítani. Az éves kiértékeléseken a megyei szekus parancsnokok voltak jelen, ezenkívül havonta helyi elemzést is végeztek, amikor lejött valaki Bukarestről és számon kérte az eredményeket. A program szerint a mezőgazdaságtól az igazságszolgáltatásig, minden téren nyomást kellett gyakorolni a kisebbségekre, oly módon, hogy ők maguk kérjék kitelepedésüket az országból. A terv úgy szólt, hogy a németek tíz év alatt vándoroljanak ki. Nem akartak egyszerre kiengedni egymillió németet. Különben nem tudták volna biztosítani az utánpótlást. Amikor az egyik faluból kivándorolt egy német vagy magyar család, már kijelölték azt a családot, amelyik Moldvából vagy Olténiából a helyére költözik. Ezek ingyen megkapták a házat, rögtön tagjai lehettek a kollektív gazdaságnak, kaptak családonként 30 ezer lej költőpénzt. A románok betelepítése, az etnikai arányok megváltoztatása pontos tervek szerint történt. Az egész programról csak a Securitate vezetői tudtak, ettől a szinttől lefelé mindenki csak a saját szeletét ismerte. A cigányokat igyekeztek rávenni arra, hogy legyenek pünkösdisták. Így könnyebben kaptak politikai menedékjogot Amerikában, Németországban, Franciaországban, még Ausztriában is. A Temes megyei szekun is tartottak magyar tanfolyamot. Minden területen megkapták a feladatot: a Földművelődési Minisztériumnak az volt a feladata, hogy ne segítse a német vagy magyar falvak kollektív gazdaságait, illetve hogy a betelepített románoknak többletjövedelmet juttasson. A főügyész azt az utasítást kapta, hogy a kisebbségieket példásan meg kell büntetni. A kultuszminisztérium nem engedélyezte római katolikus, református, unitárius templomok javítását, csak amikor már majdnem összedőltek. Ugyanez történt a magyar és német műemlékekkel. A magyar származású tanárokat Moldvába vagy Olténiába helyezték. A katonaságnál a kisebbségi fiatalokat bányába küldték, vagy olyan fegyvernemekhez osztották be őket, ahol a legnehezebb volt a szolgálat. Külön programot dolgoztak ki a magyarországi kémkedésre. Ez a Helga nevet viselte. Kifejezetten erre képeztek ki szekusokat a törcsvári iskolában. Akik ebbe az iskolába jártak, két-három évig csak magyarul beszélgettek, magyar irodalmat tanultak, magyar tévét néztek. Vasilievci azért szánta rá magát ennek nyilvánosságra hozására, mert úgy látja, hogy ma is folytatódik mindez, csak leplezettebben, rejtettebben. Azóta többször megfenyegették, az Amnesty International viszont a védelmébe vette. /Gazda Árpád: Húszéves terv a kisebbségek felszámolására. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 7./
1995. augusztus 30.
Két amerikai kongresszusi képviselő Iliescu elnökhöz írt levelében aggodalmát fejezte ki a háborús bűnös Antonescu, valamint a Vasgárda rehabilitálását célzó kísérletek miatt. Iliescu majd válaszol, ahogy válaszolt már 1994 januárjában is hasonlóan Abraham Foxman amerikai zsidó elöljárónak: határozottan fellép Antonescu rehabilitálási kísérlete ellen. A fellépésre több alkalma lett volna a román államelnöknek, de nem tette meg: 1993. okt. 22-én, két nappal azután, hogy az amerikai kongresszus megszavazta Románia számára a legnagyobb kedvezményt, Sloboziában, a rendőrkapitányság udvarán Antonescu szobrot avattak. 1994. márciusában, néhány nappal beiktatása után Gavril Iosif Chiuzbaian igazságügy-miniszter kijelentette: "Ion Antonescu marsall - tevékenységének minden árnyoldala ellenére is - századunk hőse. Tudatosan vette vállára a Krisztus-keresztet, vállalván az országvezető szerepét, amikor Romániának határozott vezetőre volt szüksége." 1994 tavaszán Marosvásárhelyen is Antonescu-szobrot akartak felállítani, a magyar polgármester ellenállt, végül a Legfelsőbb Bíróság akadályozta meg azt, hogy a szobrot feltegyék az elkészült talapzatra. 1994 júniusában Karánsebesen, 1994. nov. 12-án Piatra Neamton avattak - katonai tiszteletadással - újabb Antonescu-szobrot. 1995 júniusában Lorin Fortuna, a Republikánus Párt elnöke bejelentette, hogy Temesváron is szobrot szeretne emeltetni Ion Antonescunak, írja Gazda Árpád. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 30./ A felsorolás kiegészíthető azzal, hogy Lugoson is avattak Antonescu-szobrot, erről a Politica (Bukarest) 1994. febr. 5-i száma tudósított.
